Az elmúlt évek tapasztalatai alapján idén nyáron is sok gyötrően forró napra, időszakra számíthatunk. Tavaly [2019] már júniusban is - pedig ez még korántsem tipikusan a kánikulák hónapja - volt hőségriadó. Azaz a tisztifőorvosnak figyelmeztetnie kellett az embereket, hogy védekezzenek tudatosan, mert az éjszakánként sem enyhülő forróság az egészségüket is fenyegeti. Ha nincs mód legalább időnként hűsölni, megpihenni, akkor a szervezet előbb-utóbb belerokkan abba az erőfeszítésbe, hogy a működéséhez megfelelő hőmérsékletre hűtse le magát. Ez a küzdelem még a "hibátlan" fiatalokat is kimeríti, az idősebbeket és a betegeket pedig kifejezetten durván meggyötri. Egyebek mellett ilyenkor jobban fenyeget a kiszáradás, durvább lehet a vércukoringadozás is. Mondhatnánk, minden Celsius-fok, amivel sikerül hűteni az emberek környezetét, egy pici fellélegzést enged a szervezetüknek.
Ám idén már - túl a koronavírus-járvány egy hullámán - másképp cseng a klasszikus tanács, miszerint, aki teheti, a hőségnapokon legalább néhány órára menjen légkondicionált helyre. A szociális távolságtartás hatását semmivé tevő légkondicionálókkal, s a zárt terekben nagyobb légmozgást gerjesztő ventilátorokkal szemben is indokolt lehet az óvatosság.
Emiatt is felértékelődhetnek azok a "konzervatív" megoldások, amelyek kevesebb kockázattal, természetesebb eszközökkel teszik elviselhetőbbé az ember környezetét. Erre egy jó példa a bécsi, ahol a tavalyi...