A kánikula hizlal. Bár kicsit elnagyoltnak tetszhet ez az állítás, tudományos eredményekkel is alátámasztható. Kelton Minor és szerzőtársai idén (2022) májusban arról publikáltak tanulmányt a cell.hu című honlapon, hogy miként rontja világszerte az emberek alvását a klímaváltozás. Úgy találták, hogy főleg az éjszakai hőmérsékletek emelkedése a kritikus, késlelteti a "lenyugvást", rövidíti az alvás idejét, s rontja annak minőségét is. Azt is megállapították, hogy ez a hatás különösen sújtja a nőket, az idősebb embereket, a krónikus betegeket, a szegényeket, s az eleve melegebb éghajlaton élőket. Az utóbbiból azt is leszűrték, hogy ezek szerint e tekintetben az embernek nincs különösebb alkalmazkodó képessége. Vagyis nagy bajban vagyunk, ha a folyamat tovább megy. Úgy kalkulálnak, hogy 2099-re átlagosan évi 50-58 óra alvásveszteséget is okozhatnak egy-egy embernél a túl meleg éjszakák.
Ha ez még nagyon messzinek is látszik, már elég sok napi tapasztalatunk lehet a pihenést is ellehetetlenítő rövidebb-hosszabb hőhullámokkal. Az alvás megzavarása, illetve megkurtítása pedig - s ezt már tudjuk egy ideje - összekuszálja az anyagcserét is. Azt mindenki maga is tapasztalhatja, hogy kialvatlanul éhesebb az ember, s jobban hajlik is a kalóriadús kosztra. Ám mint egy friss kutatás - amelyről az OTSZ Online is beszámolt áprilisban - rámutatott: létezik más út is, amin az alváshiány kikezdi az egészséges testalkatot. Dr. Naima Covassin és munkatársai egészséges fiatalok két csoportjának a reakcióját vizsgálták az eltérő pihenési lehetőségekre. Az...