A boltok polcain ma már egyértelműen versenyelőnynek számít, ha egy élelmiszer "cukormentesen" vagy "hozzáadott cukor nélkül" hozza a megszokott ízt. Az ennek érdekében legtöbbször felhasznált ipari édesítők megítélése azonban már korántsem ennyire egyértelmű. Ezt a helyzetet tükrözte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly (2022) kiadott jelentése is, amely az idevágó tudományos kutatások eredményeit tekintette át. Azok általában azt mutatták, hogy a nem cukros édesítőszerek rövid távon kevéssé befolyásolják a glükóz-anyagcserét, viszont segítik a testsúlycsökkentést, amennyiben kisebb kalóriabevitellel is társulnak. Ugyanakkor arra nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy ezek alkalmazása hosszabb távon hatékony-e a fogyás illetve az alacsonyabb testsúly fenntartása szempontjából, illetve így milyen egészségügyi hatásaik lehetnek.
Az eligazodást az is nehezíti, hogy a "cukorpótlóknak" számos típusa van, s azoknak a szervezetre gyakorolt egyéb, nem várt hatásai is eltérőek lehetnek. Tavaly augusztusban erre szolgált példával egy a Cell folyóiratban bemutatott tanulmány. Jotham Suez és munkatársai alanyaik egy-egy csoportjának étrendjéhez négyféle elterjedt édesítőszer (szacharin, szukralóz, aszpartám, sztívia) valamelyikét adták két héten keresztül. Azt tapasztalták, hogy ennek következtében mindenkinél megváltozott valamelyest a szájban, illetve a bélrendszerben élő baktériumközösség összetétele. Ezen felül a szacharin és a szukralóz jelentősen rontotta a glikémiás válaszokat, azaz az ezeket fogyasztóknál gyengült az étkezéskor megnövekvő vércukorszint "visszakorrigálása". A kísérlet során azt is sikerült igazolni, hogy ezt a hatást a bélbaktérium-flórájuk megváltozása...