Húsvét után is számos oka lehet egy egészséges embernek a böjtre, erről beszélt a Semmelweis Egyetem honlapján a minap dr. Leiszter Katalin gasztroenterológus. Az időszakos vagy periodikus kalóriamegvonás szolgálhatja akár a strandszezonra való felkészülést is, ám ennél fontosabb szerepe lehet egyes betegségek elkerülésében. Jelen tudásunk szerint bizonyos hormonok - melyek közül példaként az éhezés során felszabaduló glükagont említette - serkentik az autofágiát, azaz azt a folyamatot, amely során "a sejtjeink a már nem jól működő sejtalkotórészeket lebontják, és ezeket újra felhasználják, vagy energiát termelnek belőle". Ez az önemésztő megtisztulás segíti a sejtek megújulását, s egyebek mellett a bélflóra egészségének megőrzését. A beleinkben élő baktériumközösség egyensúlya pedig az egyik legnagyobb értékünk: ennek megbomlása - ahogy a vizsgálatok ma is újabb és újabb eredményekkel igazolják - számtalan úton képes aláásni az egész szervezet megfelelő működését.
A jelenkori kutatások az időszakos - például a koraestétől késő délelőttig tartó, vagy a hétvége napjainak étkezését erősen megszorító - böjtök egészségjavító hatását is firtatják. "Amit eddig ezekről a böjttípusokról tudunk - idézik az egyetem honlapján dr. Leiszter Katalint -, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet."
Ezek mellett persze az is tudható, hogy az ilyen megszorítások egyrészt sokaknak - gyerekeknek, terheseknek, bizonyos betegeknek - eleve nem valók, másrészt az egészségeseket is erősen megterhelhetik. Így a tudomány érdeklődése változatlanul élénk minden olyan megoldás iránt, ami kevesebb megpróbáltatással...