Érdekes tartalmak

A diabétesz történetének vitathatatlanul legnagyobb hatású fordulata az inzulin felfedezése volt. Ez tette lehetővé, hogy az addig rendre végzetes, s viszonylag gyors lefolyású bajt egy olyan krónikus betegséggé szelídítsék, amellyel sok évtizedekig együtt lehet élni. E lehetőség azonban újabb problémákat is előhívott: a szövődmények kialakulása elleni szüntelen küzdelem, illetve a cukorbetegség mindennapi menedzselése sok feladatot ad az érintetteknek.

Az Európai Kardiológiai Társaság jelentős újdonságokkal frissítette a magasvérnyomás-betegség osztályozására, illetve kezelésére vonatkozó útmutatóját az ősz küszöbén. A 2024-es ajánlás az eddigieknél korábbi beavatkozást, illetve alacsonyabb célértékek kitűzését tartja indokoltnak.

Ki ne kívánna hosszabb és egészségesebb életet a gyerekeinek és unokáinak? Ám e reményt valóra váltani - noha az orvostudomány folyamatosan fejlődik - egyáltalán nem könnyű. Erre utalt a The Lancet idén [2024] májusban megjelent elemzése, ami az előttünk álló negyed század várható egészségügyi kihívásait tekintette át.

Azt régóta tudjuk, hogy a genetikai örökségünk nem határozza meg a sorsunkat, de befolyásának mértéke - akár a teljesítményünkre, akár a betegségeinkre - még ma is kutatások tárgya.

Az idősödés egyik legriasztóbb fenyegetése az elbutulás, ami a szellemi képességek csökkenésével az ember önállóságát is alááshatja. Az már régebb óta tudott, hogy a demencia rizikóját egyebek mellett a cukorbetegség is számottevően növeli. Öt esztendeje számolt be a Diabetes Care folyóirat a Dél-Kaliforniai Egyetem egy kutatásáról, amelyben ezt a kockázatnövekedést igyekeztek számszerűsíteni.