Érdekes tartalmak

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján idén nyáron is sok gyötrően forró napra, időszakra számíthatunk. Tavaly [2019] már júniusban is - pedig ez még korántsem tipikusan a kánikulák hónapja - volt hőségriadó. Azaz a tisztifőorvosnak figyelmeztetnie kellett az embereket, hogy védekezzenek tudatosan, mert az éjszakánként sem enyhülő forróság az egészségüket is fenyegeti.

Mire Európába ért az új koronavírus-járvány, már tudtuk, hogy különösen veszélyes a cukorbetegekre. A COVID-19 által okozott fertőzés és a diabétesz egymásra hatásának részleteiről azonban még máig sem tudunk eleget. Az újabb megfigyeléseket, tapasztalatokat az Orvostovábbképző Szemle Online tekintette át [2020] április végén.

Nem csak a koronavírus-járvány, a védekezés miatt megváltozott körülmények is nehezíthetik a cukorbetegek mindennapjait. A helyzet kicsit hasonlít egy egzotikus utazásra, ahol fokozott a fertőzésveszély, ráadásul a szolgáltatások sem a megszokottak, s úgy kell készülni, hogy bármikor bármi váratlan megeshet.

Ha nem is mindig látványosan, de igen gyorsan bünteti az ember szervezete az étkezési "kilengéseket" - ezt bizonyító adalékokat szolgáltat több friss kutatás. Azt már korábban megfigyelték, hogy a túl cukros-zsíros-sós, úgynevezett "nyugati étrend" állatoknál rontja a hipokampusz működését. Ez az az agyterület, amely egyebek mellett a memóriáért, illetve az étvágykontrollért is felelős.

A "mikor feküdjön le a gyerek?" örök vitájához adott új adalékokat egy a Pediatrics folyóiratban publikált friss vizsgálat. Svéd kutatók a kicsik alvási szokásait és fejlődését 1 és 6 éves koruk között követték. Azt találták, hogy akik általában későn fekszenek le - e vizsgálatban a 9 óra utáni altatás számított későinek - azok hajlamosak lettek a hízásra. Azaz a vizsgálat végére a többiekhez képest szélesebb volt a derekuk, s nagyobb a testtömegindexük.