Ki ne kívánna hosszabb és egészségesebb életet a gyerekeinek és unokáinak? Ám e reményt valóra váltani - noha az orvostudomány folyamatosan fejlődik - egyáltalán nem könnyű. Erre utalt a The Lancet idén [2024] májusban megjelent elemzése, ami az előttünk álló negyed század várható egészségügyi kihívásait tekintette át. Az elemzők úgy számolnak, hogy ugyan 2050-ig tovább fog nőni az emberek várható élettartama, ám ennek üteme lelassul, s így elmarad a Covid előtti évtizedekben megszokottól. Például 1990 és 2011 között 6 évet javult ez a globális mutató, 64-ről 70-re. A mostani előrejelzés szerint 2022 és 2050 között világátlagban a nőknél 4,3, míg a férfiaknál 4,9 évnyi növekedés várható. A magyar nők esetében ez idő alatt 3,1 évvel (79,7 → 82,8), míg a férfiaknál 4,7 évvel (73,2 → 77,9) hosszabbodik a várható élettartam.
A világátlag javulásának nagyját a legkevésbé fejlett régiók fogják összehozni, míg a fejlettebbeknél lassul ez a folyamat. Ennek okaira már az is utal, ha számbavesszük, hogy mely kórok jelentik a legnagyobb fenyegetést a hosszú egészséges életre. Az idő előtti elhalálozás, valamint a tartós egészségromlás miatt elvesztegetett évekért négy fő felelőst nevez meg az elemzés. 2022-ben ezek az ischaemiás szívbetegség, az újszülöttkori rendellenességek, a stroke, valamint az alsó légúti fertőzések voltak. 2050-ra azonban már részben új bajok...