Júniusban [2024] mutatták be azt az aktív Magyarországért felelős államtitkárság támogatásával készült kutatást, miszerint a honi felnőttek több mint fele sosem sportol, s ötödük életétől idegen mindenféle mozgásnak nevezhető tevékenység.
Az eredmény senki számára sem lehetett igazán meglepő, hiszen már öt esztendeje is arról írtak a hazai Egészségfejlesztés című folyóiratban, hogy "a WHO által ajánlott fizikai aktivitás mennyiségét Magyarországon csak minden nyolcadik ember teljesíti." Ott Pfau Christa és szerzőtársai tanulmányában azt is rögtön felidézték, hogy melyek a veszélyei a nem eléggé mozgásdús életnek. Mint a példák között írták: a fizikai inaktivitás a szívbetegségek kialakulásának rizikóját 43-100 százalékkal növeli, a magasvérnyomás esetében pedig 30-50 százalék, míg a 2-es típusú diabéteszében 40-74 százalék a mozgáshiány okozta többletkockázat.
Az ezek elkerüléséhez szükséges minimális aktivitásra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását szokás idézni. Az a felnőttek esetében legalább heti 150 perc közepes (vagy 75 perc nagy) intenzitású mozgást tart szükségesnek az egészségmegőrzéshez. Ám a mindennapi életben nem is olyan egyszerű követni ezt az útmutatást!
Már az is kérdéses, hogy mi számít e szempontból eléggé intenzívnek? A WHO definíciója szerint a helyzet egyszerű: bármi jó közepesen erőteljes mozgásnak, ami 3-6-szor több energiát fogyaszt,...