Nem először vizsgálták kutatók, hogy egy bizonyos étrend hogyan rövidítheti vagy hosszabbíthatja az életet, ám Shafqat Ahmad és munkatársai ezúttal nem csak az összesített eredményt rögzítették, hanem az ahhoz vezető utat is igyekeztek feltárni. A Brigham and Women's Hospital kutatócsoportja 25 éven át követett több tízezer - kezdetben középkorú - nőt, s azt találták, hogy a közülük mediterrán étrendet követők esetében mintegy negyedével kisebb volt a halálozás kockázata. A tanulmány során - melyről a beszámolót idén [2024] májusban közölte a JAMA Network - a mediterrán étrendet úgy jellemezték, hogy az nagyrészt gyümölcsökön, zöldségeken, teljes kiőrlésű gabonákon, dióféléken és hüvelyeseken alapul. A fehérjetartalma jellemzően kevés halból, baromfiból, tejtermékből és tojásból származik. Elsődleges zsírforrása az olívaolaj, és csak minimálisan tartalmaz vörös húst, feldolgozott élelmiszereket és alkoholt.
A kutatók a résztvevők számos biológiai jellemzőjét is folyamatosan követték, így állapították meg, hogy milyen utakon sikerült az élethosszítás. Így jutottak arra, hogy "az étrend fő előnyei a test metabolikus és gyulladásos folyamataiban rejlenek", azaz a mediterrán konyha kevésbé okoz általános gyulladást a szervezetben. Ezen felül a résztvevők vérnyomás-, inzulinrezisztencia- és koleszterin-értékei is jobbak voltak a kontrollcsoporténál, ám ezek az adatok elemzése szerint már kevésbé hangsúlyos szerepet játszottak az élethosszításban. (A mediterrán étrendről, mint a megelőzés legjobb eszközéről a közelmúltban a Magyar Diabetes Társaság...